A régi szép idők...
Azért 12 év nem semmi, ahogy mondani szokták, "gombócból sem kevés", és bár gombóc csak az utolsó hetekben volt a gyomromban, mégis gyönyörű időszakot töltöttem a Juventus Rádióban. Történt ezalatt mindenféle esemény, kiment adásban olyan, aminek nem kellett volna, és olyan is, amit nevezhetünk határeset-nek. Na, ez szerintem egy ilyen...
Az elhangzás időpontjára nem emlékszem (szerintem a sporthoz értők az adatokból ki tudják következtetni), de az biztos, hogy péntek este hangzott el az én műsoromban. Annyi biztos, hogy ez még a kilencvenes évek vége, mert a Juventus stúdió még a Rumbach Sebestyén utcában volt, és mivel itt nem bővelkedtünk helyben, hát a hírszerkesztői szoba sem volt túl nagy. Úgy taksálom, hogy nettó (tehát asztal, polc, stb. nélkül) mintegy 2x1 méter lehetett az alapterület, és ide zsúfolódott be a sportszerkesztő Romao André, valamint akik megnehezítették a dolgát: Várkonyi Attila, Orosz Pali, Füle Pali és Kósa L. Adolf. Aki ismeri a társaságot az tudja, hogy André volt a legvéznább, Adolf és Orosz Pali együtt legalább 4 méter magasak voltak, Attila normál, de Füle Pali is az XL-ből válogatott magának ruhát.
Na most, André beül, hogy elmondja a sporthíreket, és bezsúfolódik mögé a többi. Nincs menekvés, indul a szignál, valahogy túl kellene élni... (katt a Play gombra!)
