A kérdést azért tettem fel magamnak, mert úton-útfélen azt látom, hogy emberek felnőttként világosodnak meg és jönnek rá arra, hogy számukra a DJ pálya lesz az, amiben majd kiteljesednek - bármit is műveltek azelőtt. Én azonban azt gondolom, hogy az elhivatott lemezlovasoknál ez a kérdés már jóval azelőtt eldől, hogy levetkőztek volna az első férfi magazinban, vagy bevontultak volna napot lopni valamelyik selejtes valóságsóba. Na most, az ember kiből induljon ki, ha nem saját magából? Mivel e sorok írása közben már negyed százada dolgozom a szakmában, hát azt hiszem van mire visszanézni.
Bár már lassan 2012-t írunk (mikor e sorokat rovom), de érdemes egy 16 évvel ezelőtti történetet elővenni, ugyanis ezzel kapcsolatban még mindig vannak (lehetnek) félreértések. Visszafogott ember vagyok, de Máté Péter után szabadon vallom, hogy "hitem a szerény büszkeség", ezért érdemeimet nem hallgat(hat)om el. Márpedig ha vannak ilyenek, akkor az Oldies Mix elkészítése ezek közé tartozik - mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az egyveleg ma is töretlen népszerűsége. Mivel az évek során többen is maguknak tulajdonították a készítés jogát, hát jöjjön most a mix hiteles története attól, aki kitalálta és megvalósította.
Nem, most nem saját Juventus-os műsorokat töltöttem fel, hanem olyan Magyar Rádiós adásokat, melyeket a régi kazettáimon találtam. Ezeket is érdemes meghallgatni, mert mindegyik rádiós történelem. Én és a korosztályom - legyen szó kollégákról, vagy csak zeneszerető laikusokról - ugyanis ezeken a műsorokon, az itt elhangzó dalokon nőttünk fel. Tekintettel arra, hogy a kommunista rendszerben a dalokat is cenzúrázták, tényleg csak a pop szólalhatott meg (a Boney M. Rasputin-járól csak suttogtunk, hivatalosan nem lehetett kapni....).
Emlékszem az első találkozások egyikére. Már megkaptam Császár Elődtől a 'Bomba' című CD-t, és persze elkezdtem játszani a 'Rendőrnő"-t. A szép emlékű Music Corner-ben dolgoztam úgy nagyjából 1997 elején, amikor Ákos és Inti megjelentek a klubban. Fiatal, kezdő zenekar voltak ők, akik persze szerették, ha szól a daluk, én pedig játszottam is. Amikor lecsengett, odajöttek és megköszönték. Na, pont ugyanilyenek voltak 2005. szeptember 30-án, amikor a TNT-től búcsúzni jöttek a Juventus stúdióba...
Kecskeméten jártam, mesterségem címere "sztárvendég". Ez tetszik nekem, mert vendégeskedni jó, sztár meg még nem voltam... :) Mindegy is, régi kedves ismerősök hívtak megint, és mivel március 14-én nem volt dolgom a saját rezidenciámban, hát igent mondtam - mint utóbb kiredült, nem bántam meg. Kecskemét nincs messze, az elmúlt évtizedben csak jó tapasztalataim voltak a bulistákat illetően, úgyhogy nagy várakozásokkal tekintettem a buli elé, és sofőrrel mentem, hogy ha valaki meghív (vagy én magamat), akkor ne kelljen ásványvizet kérnem. Meg különben is!
Ez a francia srác gitáros, jazz-ben utazik, de imádja a funky-t is. Remek dalokat készít, melyek valahogy mindig ütősebbek, mint a többi. Na, most már kérdeznem sem kell, hogy mitől szólnak úgy a dalai, ahogy. Itt a megoldás:
A kérdést azért tettem fel magamnak, mert úton-útfélen azt látom, hogy emberek felnőttként világosodnak meg és jönnek rá arra, hogy számukra a DJ pálya lesz az, amiben majd kiteljesednek - bármit is műveltek azelőtt. Én azonban azt gondolom, hogy az elhivatott lemezlovasoknál ez a kérdés már jóval azelőtt eldől, hogy levetkőztek volna az első férfi magazinban, vagy bevontultak volna napot lopni valamelyik selejtes valóságsóba. Na most, az ember kiből induljon ki, ha nem saját magából? Mivel e sorok írása közben már negyed százada dolgozom a szakmában, hát azt hiszem van mire visszanézni.
Bár már lassan 2012-t írunk (mikor e sorokat rovom), de érdemes egy 16 évvel ezelőtti történetet elővenni, ugyanis ezzel kapcsolatban még mindig vannak (lehetnek) félreértések. Visszafogott ember vagyok, de Máté Péter után szabadon vallom, hogy "hitem a szerény büszkeség", ezért érdemeimet nem hallgat(hat)om el. Márpedig ha vannak ilyenek, akkor az Oldies Mix elkészítése ezek közé tartozik - mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az egyveleg ma is töretlen népszerűsége. Mivel az évek során többen is maguknak tulajdonították a készítés jogát, hát jöjjön most a mix hiteles története attól, aki kitalálta és megvalósította.
Nem, most nem saját Juventus-os műsorokat töltöttem fel, hanem olyan Magyar Rádiós adásokat, melyeket a régi kazettáimon találtam. Ezeket is érdemes meghallgatni, mert mindegyik rádiós történelem. Én és a korosztályom - legyen szó kollégákról, vagy csak zeneszerető laikusokról - ugyanis ezeken a műsorokon, az itt elhangzó dalokon nőttünk fel. Tekintettel arra, hogy a kommunista rendszerben a dalokat is cenzúrázták, tényleg csak a pop szólalhatott meg (a Boney M. Rasputin-járól csak suttogtunk, hivatalosan nem lehetett kapni....). 
Emlékszem az első találkozások egyikére. Már megkaptam Császár Elődtől a 'Bomba' című CD-t, és persze elkezdtem játszani a 'Rendőrnő"-t. A szép emlékű Music Corner-ben dolgoztam úgy nagyjából 1997 elején, amikor Ákos és Inti megjelentek a klubban. Fiatal, kezdő zenekar voltak ők, akik persze szerették, ha szól a daluk, én pedig játszottam is. Amikor lecsengett, odajöttek és megköszönték. Na, pont ugyanilyenek voltak 2005. szeptember 30-án, amikor a TNT-től búcsúzni jöttek a Juventus stúdióba...
Kecskeméten jártam, mesterségem címere "sztárvendég". Ez tetszik nekem, mert vendégeskedni jó, sztár meg még nem voltam... :) Mindegy is, régi kedves ismerősök hívtak megint, és mivel március 14-én nem volt dolgom a saját rezidenciámban, hát igent mondtam - mint utóbb kiredült, nem bántam meg. Kecskemét nincs messze, az elmúlt évtizedben csak jó tapasztalataim voltak a bulistákat illetően, úgyhogy nagy várakozásokkal tekintettem a buli elé, és sofőrrel mentem, hogy ha valaki meghív (vagy én magamat), akkor ne kelljen ásványvizet kérnem. Meg különben is!
